Főtér

/A falu közepe, találkozók színhelye. És minden egyéb, ami Wilfredben zajlik, de nincs külön topicja. Itt beszélgethetnek a karakterek, immár a játékon belül.
Ha mindenképp játékon kívül kell írnod, tedd ilyen jelbe, mint most én, de ha lehet inkább másik topicban vitassátok meg a játékon kíül eső dolgokat!/

Napsütéses délelőtt köszöntött Wilfred falujára. Rika összehúzta a szemét, ahogy kilépett az utcára és igyekezett minél árnyékosabb helyre húzódni. Hiába szoktatta magát évek óta a fényhez, az ilyen verőfényes napok, még neki is soknak számítottak. Elvégre is vámpírnak született, megszokás meg mágia ide-oda... A főtérre érve rögtön a kis parkos részre igyekezett, s a szökőkútnál hűsítette forró bőrét.
- Kell is nekem ilyenkor kijönni - gonolta - Felfalom azt a kiscsajt, ha ideér... Jó, hogy megszokta, hogy hasonló vagyok hozzájuk, de azért napozni mégse küldjön el... Legközelebb már a szoláriumba beszélünk meg találkozót?!

-Szia Rika! Szép napunk van nem? Van egy tök jó ötletem! Menjünk vadászni! Nem azért költöztem ide, hogy lustálkodjak, azt bárhol lehet.

- Szép napunk van? SZÉP NAPUNK VAN?! Érzed az iróniát ebben a mondatban? Nap... Szép... EZ CSAK NEKEM NEM STIMMEL?!

- Ne legyél már ilyen Rika! Igen is szép a napsütés! Egyébként meg vegyél fel egy napszemüveget és indulás! A szörnyek csak ránk várnak!

- Lesül a bőröm - mondta duzzogva, miközben feltolta napszemüvegét - És EZ nem sokat segít... És csakis árnyékos részen vagyok hajlandó harcolászni... Na menjünk!

-OKé! Hát nem csodálatos a madarak csiripelnek , süt a nap az ilyen idő tökéletes a harchoz! - mondja menet közben.

Rika a vadászat után fáradtan esett be a háza ajtaján. El is határozta, hogy barátság ide-oda, ő töbet ilyen brutális napfényben nem mehy ki a házából. S ezzel az elhatározással be is dobta a szunyát.

April kicsit fáradtan, de becsönget IDŐS barátnőjéhez.
Remélem nem lett nagyobb baja gondolnom kellett volna arra, hogy ő egy VÁMPÍR! De nem élhet úgy, hogy nem látta az erdőt nappal!-gondolta

- Neee... - húzta a fejére Rika a takaróját - Épp csak most feküdtem le... Kérlek, Ed, had aludjak még...
Keze megállt a levegőben, s rögtön kiment minden álom a szeméből. Hát persze... Wilfredben van. Akkor a zaj forrása nem lehet más, mint...
- Jajj ne... - nyögte, és kelletlenül ajtót nyitott.

-Szia! Ott hagytál! Ezért utánnad jöttem... Remélem nem vagy rosszul, de olyan szép az erdő nappal... el kellet csalogatnalak.

- Szia... jól vagyok... mondta összehúzva a szemét. Na gyere be, ne ácsorogj a napfényben - azzal behúzta barátnőjlt és gyoirsan becsukta az ajtót - Jól tudod, hogy láttam már az erdőt nappal is... De értsd meg, az ilyen napokon normális vámpír csak alszik... Igazság szerint normális vámpír minden nappal alszik... Kérsz valamit inni? Van itthon... őőőőő... víz?

-Köszi, de azt hiszem nem! Mióta egyszer tévedésből málnaszörp helyett, vért kaptam azóta...Na mind1 én megyek nem akarom, hogy estsére fáradt legyél aludj csak! Én most megyek, este találkozunk!

April írta:

-Köszi, de azt hiszem nem! Mióta egyszer tévedésből málnaszörp helyett, vért kaptam azóta...Na mind1 én megyek nem akarom, hogy estsére fáradt legyél aludj csak! Én most megyek, este találkozunk!

- Mért, nem izlett? Nem tudod te mi a jó... - sóhajtott - Menjél csak ^.^ (végre)

Emily nehezen ébredt fel és legszívesebben inkább aludt is volna tovább, de az éhség és az önmaga iránt érzett kötelességtudat, hogy ne hagyja éhen halni magát, végül kihajtotta az ágyból. Miután jóízűt reggelizett, arra jutott, hogy ideje lenne már valami pénzt is keresnie, úgyhogy elindult az Elfek erdejébe, hátha talál egy szörnyet, akitől pénzt szerezhet.

-Azt hiszem, hogy most hazakéne mennem... Lehet, hogy Rika miatt én is éjjeli életet fogok élni. Nappal nem igazán hajlandó kijönn... Úgy látszik nekem kell este, ahoz viszont most aludnom kéne.- April bement a házába és alszik.

Rika remélte, hogy az April által megzavart álma folytatódik, de mégcsak elaludnia sem sikerült. Nem tudta mért jutott eszébe az a régi emlék, de most már nem hagyta nyugodni. A fejére húzta a vékony takaróját, s ez megmosolyogtatta. Ha nem költözött volna ide, sose tudná milyen érzés ez, sokkal kényelmesebb a pihe-puha ágy, mint a koporsó. Szép lassan, szinte észrevehetetlenül gondolatai álomba úsztak át.

- Ez a kis pihenő jól esett! Hm.. asszem egy kis délutáni vadászat még belefér!- MOndta és már indul is az erdő felé.

Rika felfrissülten ébredt, s örömmel konstatálta, hogy immár teljes sötétség van. Vadászatra készen kiugrott az ágyból, s elindult az Elfek erdeje felé.

-Fejlődnöm kell!-gondolta.
-Rendben akkor induáls az erdőbe!

- Jé, egy April! - gondolta, de mielőtt még hozzászólhatott volna, a lány elviharzott - Hova ilyen sietős neki?

A farkas elleni vesztes csata után szomorúan bandukolt hazafelé. Útközben betápolt egy gyanútlan emberből, aki ebből semmire sem fog emlékezni később, háa a vámpírok csodás képességeinek. (Vérszívás képesség próba: nem járt sikerrel.) Aztán gondolt egyet és benézett a piacra.